karintiai népszavazás, 1920. okt. 10.: Karintia lakossága egy részének döntési lehetsége arról, hogy Ausztriához vagy a →Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz kíván-e tartozni. - A szerbek igényt tartottak a volt Habsburg →örökös tartományokra, Karintiára és Stájero-ra, s az összeomlás után megszállták Karintia D-i ter-eit. Az osztrákok szabadcsapatot (Heimwehr) szerveztek, és szabharcot kezdtek a megszállók ellen. Az antant, a fegyveres összecsapások kiterjedésétől tartva, mely megsemmisítette volna „békeművüket”, a Saint Germain-i „béke” alapján Karintiát A és B zónára osztotta, s a klagenfurti körzetben, Karintia K-i és D-i ter-ein (az A zónában) népszavazást tartottak, melynek eredményeként a kétharmad részben szlovének (vendek) lakta ter. a megszálló szerbek terrorja ellenére 59%-ban Au. mellett döntött. Így r.k. lakossága megmenekült a g.kel. szerb uralomtól. A szerb katonaság a megszállt ter-eket kiürítette. - A →népek önrendelkezési joga elvére hivatkozva a lakosság által kikényszerített népszavazások során a sziléziai és a →soproni népszavazásban is elutasították a versailles-i „rendezést”, az utódállamhoz tartozást. - Karintia eredeti ter-éből 330 km²-t 6800 lakossal Olo-hoz, 480 km²-t 16.700 lakossal az SHS Kirsághoz csatoltak, a ~ után 9534 km² 474.800 lakossal Au-é maradt. 88

Dunatáj III:430. - Kerekes 1966:27.